Az Apache webkiszolgáló telepítése és beállítása Ubuntu / Debian rendszeren



Próbálja Ki A Műszerünket A Problémák Kiküszöbölésére

Egyetlen másik webkiszolgáló-csomag sincs olyan közel, hogy olyan népszerű legyen, mint az Apache. Jelenleg a becslések szerint az összes online webhelynek csaknem a fele Apache csomagból származik. Az Ubuntu és a Debian népszerű Linux-disztribúció a szerverrendszerek számára, és mindkettő speciális, csak szerverhez tartozó csomagokkal érkezik. Ez az Apache-t és a Debian-t vagy az Ubuntu-t a konfigurációk többségében nyerő kombinációvá teszi. Bár sok más kiszolgálócsomag közül lehet választani, az Apache azért hasznos, mert hány különböző rutin kompatibilis vele.



2016-11-24_223222



Míg a Debian és az Ubuntu ugyanúgy építi fel az Apache csomagokat, ez különbözik néhány más szerver struktúrától. Az openSUSE-nak és a legtöbb kereskedelmi Linux disztribúciónak megvan a maga módja annak felépítésére. Ha ismeri a DEB csomagkezelési sémát, akkor lehet, hogy már ismeri a népszerű szerverarchitektúra telepítéséhez használt technikákat.



Az Apache csomagok telepítése és konfigurálása

Az Ubuntu és a Debian szervertechnológia gyakran egyáltalán nem tölt be asztali környezetet. Valószínűleg egy tiszta Bash CLI kezelőfelülettel fog dolgozni, bár tetszés szerint telepíthet egy másik parancsértelmezőt is. Ebben a beszélgetésben feltételezzük, hogy virtuális konzolról dolgozik egy felhasználói fiók alatt. A virtuális konzolok között a CTRL lenyomva tartásával és az F1-F6 megnyomásával válthat. A CTRL + F7 kulcs egy XFree86 szerver számára van fenntartva, amelyre valószínűleg nincs ilyen konfiguráció.

Először jelentkezzen be fiókjába. Miután elérte a $ parancsot, elkezdheti az Apache Web Server telepítését. Adja ki a következő parancsokat, majd nyomja meg a visszatérést:

sudo apt-get frissítés



2016-11-24_222915

sudo apt-get install apache2

2016-11-24_222945

A telepítéstől függően rengeteg kimenetet kaphat, vagy egyáltalán nem sokat. Ha figyelmeztetést kap arra, hogy a csomagok már telepítve vannak, akkor próbálkozzon a man apache2 kiadásával. Ha megfelelő man oldalt kap, akkor az már telepítve van. Ha a „Nincs ember bejegyzés az apache2-hez” felirat olvasható, akkor megpróbálja újra telepíteni.

A csomagok telepítése után már működik egy működő webkiszolgáló. Az Apache megfelelő működésének teszteléséhez webböngésző szükséges. Vagy hozzáférjen a VPS IP-címéhez úgy, hogy beírja egy másik gépen az Internethez csatlakozó aktív grafikus webböngésző címsorába, vagy irány egy CLI böngésző, például a Lynx, és tegye ugyanezt.

Kap egy nagyon egyszerű oldalt, amely beolvassa a domain nevét vagy a szerver IP-címét, ha megfelelően működik. Ez azt jelenti, hogy fut a szerver, de még nem adott hozzá semmit az oldalához. Ha kívánja, most elkezdheti a konfigurációt. A cd paranccsal gépeléssel lépjen az Apache könyvtárba 2016-11-24_223145majd írja be az ls könyvtárlistát. Ha a szerver nem ad színes kimenetet, akkor a dir –color vagy az ls –color segítségével megtekintheti, hogy mely bejegyzések egyszerű szöveges fájlok és mely könyvtárak. Az, hogy mi szerepel a listában, attól függ, hogy az Apache csomagok melyik verziót telepítették. Az aktaszerkezetben több hely is különös jelentőséggel bír:

- ports.conf: A virtuális gépek a fájlban regisztrált portokat hallgatják. Az SSL-rendszer támogatásához ellenőrizze, hogy az információk naprakészek-e. Ha SSL-t használ, akkor a sudo nano conf.d fájlt is kipróbálhatja az SSl konfigurációjának és a biztonsági alapértelmezések ellenőrzéséhez.

- apache2.conf: A legtöbb konfigurációs beállítást ebben a fájlban állítják be, és az apache2 bináris mindig először ellenőrzi ezt a fájlt, hogy megnézzen-e egy adott beállítást. Írja be a sudo nano apache2.conf parancsot, amikor a könyvtárat a fájl szerkesztéséhez. Észreveszi, hogy ennek a fájlnak három külön szakasza van. Az első lehetővé teszi az Apache szerver folyamatok globális szinten történő megváltoztatását. Az alapértelmezett szerverbeállítások mind a második szakaszban vannak, a virtuális gépek pedig a harmadik részben vannak megadva. A Debian-alapú disztribúciók, beleértve az Ubuntut is, a legtöbb konfigurációt az alulra igénylik az include irányelvek használatával. A fájl alján számos beépítési beállítás található.

- elérhető webhelyek és webhelyek engedélyezve: Mindkettő alkönyvtár a Könyvtár. Az első meghatározza, hogy melyik tartalom jelenik meg, függetlenül attól, hogy melyik konfigurációk aktívak. A második meghatározza a virtuális gazdagép definícióit, és többnyire az elsőben tárolt fájlokra mutató hivatkozásokat tartalmazza.

A konfiguráció során hibaüzenetet kaphat, amely így hangzik:

A „nano” program jelenleg nincs telepítve. Telepítéséhez írja be:

sudo apt install e3

Ez azt jelenti, hogy az Ubuntu vagy a Debian szerver telepítése valójában nem tartalmazza a nano szövegszerkesztőt. Telepítheti a kiválasztott parancs kiadásával, vagy a legtöbb parancsban helyettesítheti a nano szót vi-vel. A vi vagy a vim valamilyen formája általában szerepel a csomagban. Ez akkor is jó ötlet, ha a vi-t részesíti előnyben a nanóval szemben.

Amikor átnézi az include és más konfigurációs sorokat, találhat néhány fontosabbat, amelyet módosítani szeretne. Az Apache 300-as időtúllépés-paramétert állít be, ami azt jelenti, hogy a kiszolgálónak 300 másodperc áll rendelkezésére az egyes kérelmek kiszolgálására. A legtöbb embernek ez egy perc alatt tetszik. A KeepAlive általában alapértelmezés szerint ki van kapcsolva, ami minden egyes kérést új kapcsolat betöltésére kényszerít. Bekapcsolásával a kapcsolatok nyitva maradhatnak, így az ügyfelek több kérést is kiadhatnak. Ha ezt módosítja, akkor állítson be egy egyéni számot a MaxKeepAliveRequests szakaszban. Ez a sor megmondja az Apache-nak, hogy egy kapcsolat hány kérést kezel, mielőtt megszűnik. Ha 0-ra állítja, arra kényszeríti az Apache-t, hogy korlátlan kéréseket jelenítsen meg az egyes kapcsolatokhoz. A kapcsolatokat úgy is elpusztíthatja, hogy a KeepAliveTimeout sorban másodpercekben beállít egy időkorlát számot.

Ha meg akarja nézni, hogy mely modulok fordultak le az Apache csomagba, akkor térjen vissza a parancssori felületre, és adja ki ezt a parancsot:

apache2 -l

Láthatja a prefork.c, http_core.c, mod_so.c és még sok más lehetőséget. A http_core.c kódot valószínűleg fel kellett venni, hogy az Apache csomag megfelelően működjön. Az apt rendszeren keresztül telepített Debian és Ubuntu csomagok általában az összes szükséges modult lefordítják, amikor elkészültek.

4 perc olvasás