Válaszidő és frissítési gyakoriság: számítanak-e

Perifériák / Válaszidő és frissítési gyakoriság: számítanak-e 4 perc olvasás

Azt, hogy a monitorok lenyűgözőek, nem tagadhatjuk. Annak érdekében, hogy megértsük a helyzetet, nézzük meg, hogy vagy elmehet akár 100 dollárért olcsóbb monitorért, vagy 2000 dollár feletti összeget költhet monitorra, némelyik ennél is drágább. Ez felveti azt a kérdést, hogy miként mutatkoznak ekkora eltérések valamiben, ami egyszerűen azt a célt szolgálja, hogy képeket jelenítsenek meg a képernyőn.



Nos, az a helyzet, hogy az elmúlt néhány évben a monitorokba beemelt technológia drasztikusan fejlődött, ami a monitorokat technológiailag fejlettebbé, és ezért drágábbá is tette. Ha meg akarja vásárolni a legjobb 1440p monitor , Azt is javasolnám, hogy tartsa szem előtt ezeket a dolgokat, mert a megfelelő vásárlási tapasztalat mindenképpen jó.

Annyi meghatározó tényező mellett, amelyek a felhasználók többsége számára még mindig nem egyértelműek, a frissítési gyakoriság vagy a válaszidő a két. Ezeket gyakran összekeverik egymással, azonban biztosíthatunk benneteket arról, hogy eredetileg miért különböznek egymástól, és másként is működnek.





Ezért vállaltuk, hogy elmagyarázzuk a frissítési gyakoriság és a válaszidő közötti különbségeket, valamint azt, hogy ezek mennyire számítanak a játékélmény javításában.



Mielőtt elkezdenénk, a jó válaszaránynak 5 ms alatt kell lennie, és minél alacsonyabb, annál jobb. A legjobb válaszidő 1 ms. Ami a frissítési frekvenciát illeti, annak 75Hz és ennél nagyobb tartományban kell lennie, minél magasabb a frissítési frekvencia, annál jobb, a 144Hz a legjobb hely.

Mi az a frissítési gyakoriság és a válaszidő?

Nem tagadható, hogy a CRT monitorok koruk királyai voltak, annak ellenére, hogy dobozosak, nagyok és vaskosak voltak, sok jó dolog történt számukra. Főleg az a tény, hogy a CRT képminősége az egyik legjobb volt, és a frissítési gyakoriság olyan magas volt, hogy használatuk olyan zökkenőmentes volt, amennyit csak akart. A CRT monitor akár 100 Hz-re is felmehet, ami azt jelenti, hogy a monitor képernyője másodperc alatt 100-szor frissül.

Röviden: a frissítési gyakoriság az az idő, ahányszor a kijelző egy másodperc alatt frissíti a képet. Minél magasabb a frissítési gyakoriság, annál jobb és simább élmény lesz.



A modernebb LCD technológia azonban ezt nem tudta megtenni, mert a pixeleket itt nem kellett frissíteni. Az LCD-kről azonban ismert volt, hogy minden egyes képpontot külön-külön frissítenek új színekkel, valahányszor új szín jelenik meg. A monitor színek közötti frissítéséhez szükséges idő válaszidő. Az LCD-k korábban nagyon magas, 16 ms-os frissítési gyakorisággal rendelkeztek, és bár a milli-másodperc nem igazán magas, a képernyőn azonban elmozdulhat a mozgásvonalakról, amelyeket általában szellemképnek hívnak.

Ez a magas válaszidő volt a fő oka annak, hogy a játékosok távol maradtak az LCD-től, és ragaszkodtak a nagyobb monitorokhoz. A technológia fejlődésének kezdetével azonban már nem volt szükségünk arra, hogy a szellemképződés problémája megjelenjen a modern LCD vagy LED képernyőkön

De mi az adaptív szinkron vagy a változó frissítési gyakoriság?

Emlékszel, amikor arról beszéltünk, hogy a monitor technológia hogyan fejlődött? Nos, az előrelépés néhány változást hozott, az egyik legjelentősebb az adaptív szinkron, amelyet változó frissítési frekvenciának is nevezhetünk. Látja, hogy bár a monitoroknak lehetőségük volt megváltoztatni a frissítési gyakoriságot a beállított értékek között, ez a funkció akkoriban nem volt elérhető a játékokban. Amikor az LCD-k a helyszínre érkeztek, fix frissítési frekvenciájuk 60 Hz volt. Ami azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy milyen játékot játszana, a monitor mindig 60 Hz-en jeleníti meg a játékot, és ha a képsebesség 60 fölé emelkedne, akkor észrevehető szakadás következne be. Ekkor vezették be a V-Sync-et annak érdekében, hogy a játék képkockasebességét a monitor natív frissítési gyakoriságához rögzítsék, így nincsenek problémák.

Ha azonban olyan játékot játszol, amely nem képes fenntartani a 60 képkockát, akkor észrevennéd a késést és a lassú mozgást. Ennek megoldása érdekében az olyan vállalatok, mint az Nvidia és az AMD, előálltak Adaptive Sync technológiájukkal.

Az AMD jelenleg Free Sync 2, az Nvidia pedig G-Sync. Mindkettő elméletben és gyakorlatilag is ugyanúgy működik

Tegyük fel, hogy van olyan monitora, amelynek 100 Hz-es frissítési gyakorisága van, és az éppen játszott játék másodpercenként csak 65 képet ad ki. Ahelyett, hogy hagyná a monitort a natív frissítési gyakorisággal ülni, az adaptív szinkronizálási technológia megegyezik a monitor frissítési gyakoriságával a játékban kapott képkockákkal. Ez kiküszöbölne mindenfajta lomha mozgást, és észrevehetően elmaradna. Ez leginkább az első személyben és a versenyjátékokban figyelhető meg, ahol nagyon apránként észreveheti a mozgást.

A lenyűgöző rész az volt, hogy ez a frissítési gyakoriság változása menet közben és azonnal megtörtént. Vagyis semmiféle késés nem volt.

Kell-e aggódnom a frissítési gyakoriság és a válaszidő miatt?

Természetesen. A papíron ugyan haszontalan vonásoknak tűnhetnek számodra, de a valóságban előidézhetik vagy megtörhetik játékélményedet. Ha játékmonitort vagy bármilyen monitort keres, az számít, és úgy gondolja, hogy ezek a kifejezések túl bonyolítják az Ön számára, az alábbiakban egy kis csalást találunk, amely segít emlékezni.

Frissítési arány | Válaszidő

A monitor frissítési frekvenciájának 75 Hz-nek vagy annál magasabbnak kell lennie, a válaszidőnek pedig 5 ms gtg-nek vagy kevesebbnek kell lennie.

Következtetés

Az emberek nagy csoportja régóta vita tárgya, hogy a válaszidő és a frissítési gyakoriság nincs összekapcsolva, és történetesen mindkettő el van választva egymástól. Ez azonban nem így van. Mindkét tényező kapcsolódik az egyikhez és a másikhoz, és különbséget tesznek abban, hogyan játszanak játékokat. Ez az, amit egyszerűen nem hagyhatunk figyelmen kívül, amikor jó monitort keresünk.